/ A közvetlen kommentelés
fejlesztés alatt, addig emailben küldhetők
kommentek. /
Egy
új nyugdíjrendszer
Tetszik ez a bmodelles új nyugdíjrendszer: " Az 50 ezer forintos
állampolgári alapon járó szociális alapnyugdíj a már nyugdíjban lévőket
és a jövőben nyugdíjba vonulókat is megilletné, ehhez adódna hozzá a
számított nyugdíj összege. Ez azt jelenti, hogy
például egy kórházban dolgozó nővér, aki szakápoló képesítéssel 45 évet
dolgozott az egészségügyben majd nyugdíjba vonult és jelenlegi nyugdíja 80
ezer forint, 50 ezer forinttal kaphatna majd magasabb nyugdíjat ezen
nyugdíjmodell alapján, vagyis havi 130 ezer forintra emelkedne a
nyugdíja. A szociális alapnyugdíj emelését évente 10 ezer
forintos lépésekben lenne célszerű megvalósítani. "
Ez így korrekt lenne és rendezné a nyugdíjasok problémáit. Sokan kapnak
60-70 ezer forint nyugdíjat, amiből nem lehet megélni. Ezzel 110-120
ezerre emelkedne nyugdíjuk, majdnem a duplájára. A mostani nyomorgós helyett
emberibb életet élhetnének.
A kormány
vérig sértette a magyar nyugdíjasokat a 0,9 %-os emeléssel. A
kéregető hajléktalan 1 nap alatt többet kap a járókelőktől, mint amit a
kormány a magyar nyugdíjasoknak ad havi emelésként. Ment a nagy
ígérgetés, hogy ahogyan javul a gazdaság helyzete, úgy mindenki lép
egyet előre. A
csapból is az folyik, hogy működnek a reformok, a gazdaság szárnyal,
erre az eddigi legkisebb nyugdíjemelést adják a magyar nyugdíjasoknak.
Azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a munkájából épült ami itt van, ami
itt létrejött. Ez a
tisztelet? Csak ennyit számít a 2 millió magyar nyugdíjas? A
nyugdíjasok szenvedték meg legjobban a megszorításokat. Sokat elvettek
tőlük és szinte semmit nem kapnak vissza. Most amikor
lehetne adni, most amikor itthonra meg külföldre is szórják a pénzt, a
nyugdíjasok alamizsnát kapnak. A
szerbiai Vajdaságnak 50 milliárdot adott a kormány, itthonra meg 2
millió magyar nyugdíjasnak csak ennek a fele jut?
Nem kellene elfelejteni, hogy a nyugdíjasok eldönthetnek egy választást!
Igazságtalan
a mostani nyugdíjrendszer és a nyugdíjemelés rendszere is.
Egy banki alkalmazott 250 ezerrel megy nyugdíjba, a társadalom
szempontjából talán hasznosabb munkát végző kórházi ápolónő meg 70 ezer
forinttal. A volt banki alkalmazott 5 %-os nyugdíjemelése
12.500 forint, a kórházi ápolónő 5 %-os emelése viszont csak 3500
forint lenne. Pedig a tejnek, a kenyérnek, húsnak az áremelése
egyformán érinti a volt ápolónőt és banki alkalmazottat. Ez a nyugdíj
értékőrzésére irányuló emelés nem jó, változtatni kellene. Sokkal tisztességesebb lenne
a szociális emelés, mint amit a bmodelles rendszer is említ. Mindenkit
egyformán érint az infláció, mindenki kapjon egyformán 2 ezer vagy 5
ezer forint emelést. Ez akár népszavazásra is mehetne.
Megalázó,
gyalázatos, felháborító! Ennél még keményebb jelzők is
helytállóak az előre bejelentett 0,9 %-os nyugdíjemelés
kapcsán. Döbbenetes, hogy a kormány 24 milliárd forintot szán a
nyugdíjak emelésére a költségvetésből, amikor 100 milliárdok repkednek.
Most jelent meg, hogy 4 millió magyar embernek napi 800 forintnál
kevesebb jut élelemre és közöttük sok a nyugdíjas.
Egy kis számtan. A
0,9 %-os emelés a 110 ezer forintos átlagnyugdíjra vetítve 1000
forintos emelést jelent, ami egy évre 12 ezer forint. A 2 millió magyar
nyugdíjas esetében ez 24 milliárd forint plusz kiadást jelent a
költségvetésnek. Egy puccos stadion árát vagy két kevésbé
hivalkodó stadion árát. A vár felújítása több mint 200 milliárdba
kerül, tízszer annyiba mint amennyit 2 millió magyar nyugdíjas kap egy
évre a helyzete javítására. Mindez
akkor, amikor szárnyal, hasít a gazdaság - naponta ezt harsogja a
propaganda - és a tervezetthez viszonyítva 550 milliárd
forinttal nőtt a költségvetés bevétele az online pénztárgépek és az
ekáer miatt.
Nekem tetszik ez az érvelés a vitaindító írásból: " Az
inflációt követő nyugdíjemelés esetében a szociális vonatkozás, a
szociális tényező erősebb mint az értékőrzésre vállalható garancia.
Ez esetben a nyugdíj hasonló kategóriaként veendő figyelembe, mint a
nyugati, jóléti társadalmak rendszerében a megélhetési jövedelem, ami
egyformán adómentes a szegényeknek és gazdagoknak. "
Szerintem is, mi
olyan rosszul állunk bérek és nyugdíjak vonatkozásában, hogy a
szociális tényezőnek erősebbnek kell lenni. A
szociális alapnyugdíj, az 50 ezer forint is jó ötlet, ezt akár már most
is be lehetne vezetni, ha így hasít a gazdaság. 550 milliárd forint nem
várt adóval nőtt a költségvetés, a miniszter dicsekedett vele. Nehogy
már a politikusok ezt kényük, kedvük szerint elszórják, a népnek meg
semmi ne jusson! Az
lenne az igazi, mint Ausztriában, ahol 250 ezer forint a legkisebb
nyugdíj, a megélhetéshez szükséges nyugdíj. Itt
ez még álom. A hatalmas uniós támogatást a gazdaság felpörgetésére
kellene használni és nem a barátok zsebeinek tömésére és akkor itt is
lehetne adni a nyugdíjasoknak.
A kormány
nem tiszteli, nem becsüli a nyugdíjasokat. A szavazatukra számít, de
amikor pénzosztásról van szó a nyugdíjasok az utolsó helyre kerülnek. Ezt
mutatja, hogy a 2 millió magyar nyugdíjas összesen kap 25 milliárdot a
költségvetésből a tervezett 0,9 %-os nyugdíjemeléssel, de a kormány a
saját propagandájára 18 milliárdot költ, közel annyit, mint amennyit a
nyugdíjasok egész évre kapnak pluszként. A köztévé évi 80 milliárdot
kap, majdnem négyszer annyit mint amennyi a 2 millió magyar nyugdíjas
nyugdíjemelése. Ennyire tiszteli, ennyire becsüli a kormány a magyar
nyugdíjasokat. Amikor áldozatot kellett vállalni, akkor a
kormány számított a nyugdíjasokra, a 47-féle adóval sokat elvett a
nyugdíjasoktól, Most ahelyett, hogy valamit visszaadna, inkább luxus
beruházásokra költi a költségvetés többlet bevételeit. És ezek után
majd számít a nyugdíjasok szavazataira.
Én nem vagyok nyugdíjas, jó jövedelemmel rendelkező középkorú
vagyok. Pasaréti patikába mentem megfázásra gyógyszerért, amikor
udvariasan megállított a bejárat mellet félszegen ácsorgó idős hölgy. Azt kérte kicsit
szégyenkezve, hogy ha nekem telik rá és tudnék segíteni rajta, akkor
váltsam ki a gyógyszerét. Neki nem futja rá a szűkös
nyugdíjából, a fia szokott segíteni, de már fél éve munkanélküli, neki
is anyagi gondjai vannak. Nem pénzt kért, receptet adott, kiváltottam a
gyógyszert. Ez nem
Kőbányán történt, hanem Pasaréten, a gazdag kerületben. Látszott
az idős hölgy ruházatán, hogy valaha jobb napjai lehettek, talán
irodistaként ment nyugdíjba. A sokféle új adó, az inflációba nem
számolt áremelések annyira lefaragták a nyugdíja értékét, hogy nem
telik neki már gyógyszerre sem. És rajta sem sokat segít a 0,9 %-os
nyugdíjemelés.
És mi lesz
a jövő nyugdíjasaival? A kormány a szőnyeg alá söpri a
problémát. Így majd váratlanul zuhan a nyakunkba. Mi lesz azokkal, akik közül
sokan minimálbéren vannak vagy zsebbe kapták jó ideig a fizetésüket
járulék fizetése nélkül? Erre talán megoldás lehetne a
bmodelles szociális alapnyugdíj az 50 ezer forint. Ez csak a probléma
egyik része, a másik az alacsony bérek. Egy kezdő nővér a kórházban
80 ezeret kap, aki már 30 éve dolgozik, annak van 130-150 ezer
forintja. Mekkora nyugdíj lesz ebből? Nem tudnak megélni
belőle, pedig ők tényleg keményen dolgoznak. A másik meg ennek
ellentettje, a magas nyugdíjak. Ki és miből fizeti a magas
nyugdíjakat, amikor kevesebb lesz a dolgozó, aki járulékot fizet mint a
nyugdíjas? Már most sokan keresnek 1 millió környékén, ki
fizeti ki az 500-700 ezer forint nyugdíjakat? Vagy pl. a Norvégiában
dolgozó - 6 hét ott, két hét itthon - szociális ápolók havi 1 millió
forintos fizetése után járó nyugdíjat, akik után itthon fizetnek
járulékot és adót?
A magyar
nyugdíjasok jóval többet érnek annál, hogy csupán költségvetési tételt
jelentsenek a politika számára.
A magyar nyugdíjasok tudása, kreativitása, tapasztalata olyan
értékteremtő erőt képvisel, amire szüksége van a magyar gazdaságnak.
A
magyar nyugdíjasok tudásukkal, tapasztalatukkal, kreativitásukkal,
problémamegoldó képességükkel hatalmas érékteremtő erőt és képességet
jelentenek, amellyel nem élni, nem gazdálkodni több mint
hiba. A
politika dolga, hogy a nyugdíjast ne csupán tehernek lássa, hanem
értékteremtő erőnek és gazdálkodjon ezzel az emberi erőforrással. A
magyar nyugdíjasok közül sokan aktív részesei lehetnének a magyar jövő
alakításának, kreativitásukkal, szakmai tudásukkal, tapasztalatukkal
közreműködhetnének az innovációban, oktatásban és gazdaságszervezésben.
A fiatalok mikor
tesznek szert akkora tapasztalatra, tudásra, amivel a nyugdíjasok
rendelkeznek?
A magyar nyugdíjasok számára a foglalkoztatás tekintetében sértő és
bántó az a szemlélet, hogy kemény szabályozással távol kell tartani
őket, mert elveszik a munkát az aktív korúak elől. Ők
sokkal inkább jelentik azt a hiányzó láncszemet, azt szükséges pluszt,
ami nélkül nem lehet dinamikus gazdaságfejlesztést csinálni.